Nem akartam róluk írni, se sokadszorra megosztani a képeket a facebookon, mert nem is tudok mit mondani, és nem segít a helyzeten. Csak az van, hogy ez nem egy egyszerű gyilkosság volt. Már ha lehet egy gyilkosság egyszerű egyáltalán. Ami történt, önmagában borzasztó, nincsenek rá szavak. De vajon mikor történik meg újra? Alig telt el egy év a Fogel család tragédiája óta. És hol?
Az zaklat fel igazán, hogy velem egyidős volt, ugyanazokra az órákra jártunk, én esetleg mellette ültem, és fogalmam se volt, hogy milyen az élete.
A velem egyidősek nem szoktak meghalni. Főleg nem azok, akiket ismerek, és főleg nem így.
Beszélgettem valakivel, akinek az első terhessége alatt nagyon rossz lett az AFP eredménye. Kérhettek volna amniocentézist, de nem tették. Inkább jobban kezdtek imádkozni, végül egy teljesen egészséges, okos gyerekük született. Azt hiszem, sokszor túlságosan is mi magunk akarjuk megoldani a problémáinkat ennek a világnak az eszközeivel. Szombatot tartunk, kósert eszünk, de minek, amikor nem bízunk benne, hogy lehet kérni.
Nagyon szépet írtál Eszter. Bízni vagy félni értem, hogy nem tisztán különválasztható két alternatíva. Félni nem érdemes... de elővigyázatosnak lenni igen. A legnyerőbb szerintem az amniocentézis+ima. Ami Franciaországban történt... nem tudom elképzelni hogyan dolgozható fel a családtagoknak, akik itt maradtak.
VálaszTörlésMost kaptam kölcsön egy könyvet. Kushner rabbi írta, akinek a fia gyógyíthatatlan beteg volt és meghalt. Ilyen könyveket amióta a Peti van szándékosan elhárítok. A gondolata is borzaszt. Nincs rosszabb elképzelhető számomra. Kushner rabbi nagyon szépen ír. Úgy fogalmaz;
"Sokszor mondják nekem, hogy olvasták a Miért történnek Rossz dolgok Jó emberekkel? című könyvemet. Ezeknek az az embereknek a figyelmét udvariasan fölhívom, hogy a cím nem Miért...., hanem Mikor.... Az igazán fontos kérdés nem az, hogy miért történnek meg a rossz, tragikus dolgok,, hanem, hogy miből merítünk erőt az elviselésükhöz, ha már megtörténtek."
Azt írja, hogy rabbiként is azt tapasztalta az embereknek nem a magyarázatra van leginkább szüksége, hanem a vigaszra.
"Mit jelenthet Isten egy olyan ember számára aki tragikus veszteséget szenvedett el? miből meríthet erőt és reményt egy ilyen ember? Ha te ilyen vagy és bízni akarsz az Ö-való jóságában és igazságosságában, de a veled és a számodra fontos emberekkel történt dolgok ezt megnehezítik, és ez a könyv segít neked ebben, akkor sikerült részben áldássá nemesítenem Aaron fájdalmát és könnyeit."
Szóval nekünk, akik itt maradunk kell valamit kezdenünk a fájdalmunkkal, gyászunkkal, vigasztalni, erősíteni, megtartani, aki megmaradt. Egymást. Kushner rabbi a saját tapasztalatait segítséggé formálta. Persze még így is sok kérdés és sajgó fájdalom marad. Ajánlom a könyvet mindenkinek.
Szomorú.
VálaszTörlés