2009. augusztus 15., szombat
2009. augusztus 13., csütörtök
Még 0 nap - búcsúképek
Utcatábla
Ez a kilátás az ablakból:
Jade az izraeli személyiére vár :) :
Itt már megkapta:Mi meg ott voltunk vele:
Buli a Ben Jehudán:
Azért hiába várom már hónapok óta, hogy hazamenjek, mégsem olyan könnyű elbúcsúzni mindenkitől, akivel fél évig össze voltam zárva. Andinak igaza van, csak egyszerűbb az utolsó pillanatig nem gondolni rá. De mondtam is mindenkinek, hogy az itt töltött estéim nagy részén azzal voltam elfoglalva, hogy skype-on beszéltem az otthoniakkal, ha meg hazamegyek, az itteniekkel fogok beszélni egész este. :)
Ez a kilátás az ablakból:
Jade az izraeli személyiére vár :) :
Itt már megkapta:Mi meg ott voltunk vele:
Buli a Ben Jehudán:
Azért hiába várom már hónapok óta, hogy hazamenjek, mégsem olyan könnyű elbúcsúzni mindenkitől, akivel fél évig össze voltam zárva. Andinak igaza van, csak egyszerűbb az utolsó pillanatig nem gondolni rá. De mondtam is mindenkinek, hogy az itt töltött estéim nagy részén azzal voltam elfoglalva, hogy skype-on beszéltem az otthoniakkal, ha meg hazamegyek, az itteniekkel fogok beszélni egész este. :)
2009. augusztus 12., szerda
2009. augusztus 11., kedd
Még
2
nap
holnaputánholnaputánholnaputánholnaputánholnaputánholnapután!!!
:) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :)
nap
holnaputánholnaputánholnaputánholnaputánholnaputánholnapután!!!
:) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :) :)
2009. augusztus 10., hétfő
2009. augusztus 9., vasárnap
Még
4
nap...
Szóval. Ma elmentünk kicsit szórakozni a városba, merthogy mégis az utolsó szombat esténk együtt. Mire úgy döntöttünk, hogy hazamegyünk, kb 1 óra volt, szóval éjszakai busszal kellett volna mennünk. Jött is egy hamar, megkérdeztem, hogy megy-e Katamonimba vagy Talpiotra, vagy az Emek Refáimra, ami mind viszonylag közel van hozzánk. Erre integetett a kezével, hogy szálljak fel. Amikor először kanyarodott a másik irányba, még azzal bíztattuk magukat, hogy mivel éjszakai, biztos körbemegy az egész városon. Aztán hirtelen az autópályán találtuk magunkat Máále Ádummim (ami egy másik város) felé menet... Gondoltuk, jó. Majd felszállunk a visszafelé jövő buszra. Csak mikor odaértünk, a kedves rendőrbácsik mondták, hogy reggel fél 6-kor van megint busz. Aztán jött egy taxi, ami elég nagy volt hatunknak, úgyhogy megkérdeztük, mennyibe kerül Jeruzsálembe a rehov Josszi ben Joezerre eljutni. Mondta, 80 sékel összesen, meg hát nem nagyon tudtunk mást tenni. Meg mindenképp fizetnünk kellett volna, mert visszafelé nyilván nem lett volna jó a jeruzsálemi bérletünk. Minden rendben is ment, már majdnem otthon voltunk, mikor a vezető kérdezte, hogy a "Mosaván" belül hova megyünk. Mondtuk, hogy nem, Katamonimba megyünk J.b. J utcába. Erre elkezdett velünk veszekedni, hogy neki erre nincs ideje, hogy nem erről volt szó, és hogy hogy képzeljük egyáltalán. Az sem hatotta meg, mikor felhívtuk a figyelmét, hogy az út még körülbelül 2, azaz kettő percig tartana még. Egy darabig még veszekedett, majd Dahlia mondta neki, hogy a körforgalomig vigyen el, és jó lesz. Erre közölte, hogy "ne vigyen-e föl a harmadik emeletre, kicsit jobbra, be az ajtón, aztán az ágyba?". Aztán dafke hamarabb rakott ki három sarokkal. Amíg pedig lefelé gyalogoltunk valaki egyszercsak kiszólt valahonnan, hogy "csönd legyen, nem értem, mi ez a zaj". Úgy látszik ez az "Israel experience". De már megtapasztaltam, mehetek haza! :) Kíváncsi vagyok, mi inden történhet még a hátralévő négy napban...
nap...
Szóval. Ma elmentünk kicsit szórakozni a városba, merthogy mégis az utolsó szombat esténk együtt. Mire úgy döntöttünk, hogy hazamegyünk, kb 1 óra volt, szóval éjszakai busszal kellett volna mennünk. Jött is egy hamar, megkérdeztem, hogy megy-e Katamonimba vagy Talpiotra, vagy az Emek Refáimra, ami mind viszonylag közel van hozzánk. Erre integetett a kezével, hogy szálljak fel. Amikor először kanyarodott a másik irányba, még azzal bíztattuk magukat, hogy mivel éjszakai, biztos körbemegy az egész városon. Aztán hirtelen az autópályán találtuk magunkat Máále Ádummim (ami egy másik város) felé menet... Gondoltuk, jó. Majd felszállunk a visszafelé jövő buszra. Csak mikor odaértünk, a kedves rendőrbácsik mondták, hogy reggel fél 6-kor van megint busz. Aztán jött egy taxi, ami elég nagy volt hatunknak, úgyhogy megkérdeztük, mennyibe kerül Jeruzsálembe a rehov Josszi ben Joezerre eljutni. Mondta, 80 sékel összesen, meg hát nem nagyon tudtunk mást tenni. Meg mindenképp fizetnünk kellett volna, mert visszafelé nyilván nem lett volna jó a jeruzsálemi bérletünk. Minden rendben is ment, már majdnem otthon voltunk, mikor a vezető kérdezte, hogy a "Mosaván" belül hova megyünk. Mondtuk, hogy nem, Katamonimba megyünk J.b. J utcába. Erre elkezdett velünk veszekedni, hogy neki erre nincs ideje, hogy nem erről volt szó, és hogy hogy képzeljük egyáltalán. Az sem hatotta meg, mikor felhívtuk a figyelmét, hogy az út még körülbelül 2, azaz kettő percig tartana még. Egy darabig még veszekedett, majd Dahlia mondta neki, hogy a körforgalomig vigyen el, és jó lesz. Erre közölte, hogy "ne vigyen-e föl a harmadik emeletre, kicsit jobbra, be az ajtón, aztán az ágyba?". Aztán dafke hamarabb rakott ki három sarokkal. Amíg pedig lefelé gyalogoltunk valaki egyszercsak kiszólt valahonnan, hogy "csönd legyen, nem értem, mi ez a zaj". Úgy látszik ez az "Israel experience". De már megtapasztaltam, mehetek haza! :) Kíváncsi vagyok, mi inden történhet még a hátralévő négy napban...
2009. augusztus 8., szombat
Még
5
nap
Hát szóval elmentünk kempingezni. De valamiért a díszes társaságból senkinek nem jutott eszébe, hogy ahhoz, hogy a szabadban aludjunk, nem elég egy hálózsák, hanem ha nem is sátor, de legalább egy polifoam jól jöhet... Mert hogy a talaj ilyen volt, mint a képen. És ez még a jobbik. Mert máshol csak kövek voltak. Már azon gondolkoztam, hogy a fürdőben aludjak, aztán Elissa mondta, hogy van valami füves rész, persze akkor már tök sötét volt. Reggel meg ezt láttam:
Aztán másnap egy öt órás kirándulás következett, ami ellen fellázadtam. Meg még Megan, Preston és Elissa. Eredetileg arra voltunk ítélve, hogy a buszban üljünk 5 óra hosszat, de aztán rávettük a sofőrt, hogy tegyen ki minket a Kineretnél. :) Szóval fürödtünk meg minden. :) És reggel még nem is volt senki, nagyon jó volt. A többiek meg 5 órát túráztak. :P De ezt azért nem mondtuk el mindenkinek aztán, mert Yonit drága nem örült volna, mert nem volt életmentő a parton és nyilván csak egy hajszálon múlott, hogy belefulladjunk...
nap
Hát szóval elmentünk kempingezni. De valamiért a díszes társaságból senkinek nem jutott eszébe, hogy ahhoz, hogy a szabadban aludjunk, nem elég egy hálózsák, hanem ha nem is sátor, de legalább egy polifoam jól jöhet... Mert hogy a talaj ilyen volt, mint a képen. És ez még a jobbik. Mert máshol csak kövek voltak. Már azon gondolkoztam, hogy a fürdőben aludjak, aztán Elissa mondta, hogy van valami füves rész, persze akkor már tök sötét volt. Reggel meg ezt láttam:
Aztán másnap egy öt órás kirándulás következett, ami ellen fellázadtam. Meg még Megan, Preston és Elissa. Eredetileg arra voltunk ítélve, hogy a buszban üljünk 5 óra hosszat, de aztán rávettük a sofőrt, hogy tegyen ki minket a Kineretnél. :) Szóval fürödtünk meg minden. :) És reggel még nem is volt senki, nagyon jó volt. A többiek meg 5 órát túráztak. :P De ezt azért nem mondtuk el mindenkinek aztán, mert Yonit drága nem örült volna, mert nem volt életmentő a parton és nyilván csak egy hajszálon múlott, hogy belefulladjunk...
2009. augusztus 6., csütörtök
2009. augusztus 5., szerda
Még
7
nap
Itt vannak az elmaradt képek. Ez a megnyitó előtti evés:
Ez pedig az oklevelem:
Hát nem baj, öt hónap alatt sem tudták megtanulni a nevem (a héberen látszik, hogy próbálták átírni "kiejtés szerint", így lett belőle Nádisz). De legalább a latin betűs részben nem keverték össze a z-t a t-vel vagy az s-sel.
Tegnap meg Judittal fogtuk magunkat, és elmentünk Tel Avivba a strandra, mert női nap volt. :) Mondjuk azt nem igazán sikerült megfejtenem, hogy ha mindenhol csak nők vannak az ember körül, akkor miért szükséges hosszú hálóingben fürdeni és a nagy közös öltöző helyett a wc-ben öltözni, amikor tízen várnak a sorban. Az mindenesetre nagyon jó volt, mikor este az ágyban még éreztem a hullámokat, nagyon rég volt ilyen.
Ja, és a strand előtt még elmentünk a kézműves vásárba, ahol egy gyönyörűséges hajcsatot vettem magamnak, ami falevélből van valahogy csinálva. Majd legközelebb lefotózom, mert most töltődnek az elemeim.
Holnapra pedig a kedves Helyettes Számolómat kérem meg, hogy számoljon helyettem, mert kirándulni fogok a Kineretnél két napot. :)
nap
Itt vannak az elmaradt képek. Ez a megnyitó előtti evés:
Ez pedig az oklevelem:
Hát nem baj, öt hónap alatt sem tudták megtanulni a nevem (a héberen látszik, hogy próbálták átírni "kiejtés szerint", így lett belőle Nádisz). De legalább a latin betűs részben nem keverték össze a z-t a t-vel vagy az s-sel.
Tegnap meg Judittal fogtuk magunkat, és elmentünk Tel Avivba a strandra, mert női nap volt. :) Mondjuk azt nem igazán sikerült megfejtenem, hogy ha mindenhol csak nők vannak az ember körül, akkor miért szükséges hosszú hálóingben fürdeni és a nagy közös öltöző helyett a wc-ben öltözni, amikor tízen várnak a sorban. Az mindenesetre nagyon jó volt, mikor este az ágyban még éreztem a hullámokat, nagyon rég volt ilyen.
Ja, és a strand előtt még elmentünk a kézműves vásárba, ahol egy gyönyörűséges hajcsatot vettem magamnak, ami falevélből van valahogy csinálva. Majd legközelebb lefotózom, mert most töltődnek az elemeim.
Holnapra pedig a kedves Helyettes Számolómat kérem meg, hogy számoljon helyettem, mert kirándulni fogok a Kineretnél két napot. :)
2009. augusztus 4., kedd
Még
8
nap
Akartam képet feltölteni, de fél óra után sem töltődött fel, szóval talán majd holnap. Jó éjt! :)
nap
Akartam képet feltölteni, de fél óra után sem töltődött fel, szóval talán majd holnap. Jó éjt! :)
2009. augusztus 3., hétfő
2009. augusztus 2., vasárnap
2009. augusztus 1., szombat
Még
11
nap
És csak egy szombat!!! :)
Ma reggel arra ébredtem, hogy azt álmodtam, hogy a diplomavédésemen vagyok, de nem festettem semmit. Győri Pista épp valamelyik tavalyi képemet applikálta a falra valami szörnyű helyre. Jó volt felébredni...
Aztán arra mentem ki, hogy a fönti cucc van kitéve a szobában. :) Aztán délután a lányok elvittek piknikezni egy parkba (csak mi hárman), aztán hávdálá után volt torta gyertyákkal, meg kaptam két szép füzetet, meg képeslapot. Meg még ketten (Dahlia és Preston) mondták, hogy szeretnének elvinni vacsorázni valamikor a héten. :) Szóval jó napom volt, bár most gondolni sem tudok evésre, mert még mindig görcsöl a hasam attól a sok kajától, amit a nap folyamán megettem...
nap
És csak egy szombat!!! :)
Ma reggel arra ébredtem, hogy azt álmodtam, hogy a diplomavédésemen vagyok, de nem festettem semmit. Győri Pista épp valamelyik tavalyi képemet applikálta a falra valami szörnyű helyre. Jó volt felébredni...
Aztán arra mentem ki, hogy a fönti cucc van kitéve a szobában. :) Aztán délután a lányok elvittek piknikezni egy parkba (csak mi hárman), aztán hávdálá után volt torta gyertyákkal, meg kaptam két szép füzetet, meg képeslapot. Meg még ketten (Dahlia és Preston) mondták, hogy szeretnének elvinni vacsorázni valamikor a héten. :) Szóval jó napom volt, bár most gondolni sem tudok evésre, mert még mindig görcsöl a hasam attól a sok kajától, amit a nap folyamán megettem...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)