Már olyanokat mond, ami vicces, és érdemes felírni. Pl tegnap medencéztünk Maminál, ő meg fröcskölt. Én jajgattam, és az arcom elé kaptam a kezem, hogy "jaj, kiszááász" Ezután ő még fél óráig ezt parodizálta.
Mentünk a villamoson, rögtön kezdte mondani, hogy "nézd csak, Duna". De még nem voltunk ott. Aztán amikor tényleg odaértünk, kinézett és közölte, hogy "sok sok Duna".
A biciklije néha felborul, és akkor mondja neki, hogy eldőlt szegény. Múltkor egy kislány sírt a boltban. Dovi mondta, hogy sír. Én mondtam, szegény. Erre Dovi: eldőlt.
Meg olyanokat is, ami okos. Például pontosan tudja, hogy mi az a kettő. (De számolni tovább is tud, nagyjából megfelelő sorrendben.) Van egy, kettő, meg sok sok. Meg "másik" és "az is". Teljesen jól lehet vele kommunikálni, majdnem mindent el tud mondani a meglévő szókincsével. És mindig meglep, hogy miket tud. Tegnap mentünk a motorral az utcán, én meg mondtam neki, hogy állj meg. Ő meg megállt. Én csodálkoztam a legjobban. És elmesél dolgokat. Ma hozott nekem virágokat, és aztán az autóban időről időre elmesélte újra (Mamának virágot).
És Smát mondunk lefekvés előtt. Utána puszit adunk a Papának, aztán cici, alvás. És tudja a sorrendet, és mondja és kéri.
És olyan mondókákra emlékszik, amiket már tök rég nem mondtam neki. Egyszer valamit mondókáztunk, és mikor vége lett, mondta, hogy "hasítom". Egy ideig eltartott, míg felismertem a szót, mert tényleg rég mondtuk azt, amelyik így kezdődik.
Ma az autóban meg azt láttam, ahogy a saját ujjaival játszik "ez elment vadászni"-t. Aztán amikor nem jutott eszébe tovább, akkor kérte, hogy mi mondjuk.
