Kérdések

Először a védőnő kérdezte, hogy túl akarok-e lenni már a szülésen. Aztán valaki, hogy félek-e. Egy valaki meg gyors szülést kívánt. De igazából mindegyiknél olyan furán éreztem magam. Nem félek, várom a szülést. És leginkább szülni akarok, nem is (vagy főleg nem?) csak a babát fogni. És a legnagyobb félelmem, hogy későn veszem észre, hogy ez már tényleg szülés, és nem érnek ide a bábák. Szóval a gyors szülés sem szerepel a vágyaim között. Mondjuk elég nagynak mérték utoljára, szóval van esély, hogy nem fog úgy kirobbanni, mint Dovi. Meg hát ő nem is olyan típus, ez már látszik.

De megvan a stratégiám az érdeklődőkre. Mert valahogy az is megérzi, hogy a végén vagyok, aki nem tudja a terminusomat. A legtöbb ember ilyen egyébként. Szóval mindenki zaklat, hogy hogy vagyok. Úgyhogy mostantól mosolyogva azt mondom, hogy jól, és a másikra terelem a szót. Eddig bejött.

.

Edina itt volt ma, mert erre járt, és akkor már hallgatott egy szívhangot. Nem azért, mert muszáj volt, hanem vigasztalásul a tegnapiért (amikor úgy nézett ki, hogy elindul a dolog, de mégsem). Persze minden rendben. Dovinak nagyon tetszett a szívhanghallgató, mint mindig. A baba jól érzi magát, köszöni szépen, majd kijön, ha akar. Rendben van, nem akarom én sürgetni, csak azt viselem nehezen, amikor úgy csinál, mintha, aztán mégsem. De azért ez a bábai gondoskodás egy olyan dolog, amit most nem adnék semmiért.

:)

D: A Dovi kér, hogy vonatozzon.
M: Menjél, a Papa téged vár.
D (P-nak): Téged vártál?

Ez a gyerek

már sose fog kijönni. (?)

Kész, ott marad bent.Bizonyos időközönként úgy csinál, mint aki ki akar jönni, aztán jót röhög a markába, hogy már megint elhittem. Nem baj, legalább mostantól mindig átadják majd a helyet, és előre engednek a színházi wc-ben.

De ez, amikor már feladom, és mennék aludni, és akkor fájások nélkül akkora táncba kezd, hogy még. Na, ez mindennek a teteje.

Purim Száméáh

Itt volt Edina, megnézte a babát, a feje beilleszkedve, minden készen áll. Amikor meglátott, azt mondta, úgy nézek ki, mint aki mindjárt szülni fog. Úgy is érzem magam. Még vatta kell és almalé.

Utolsó pillanat?

Persze pont azok a ruhák maradtak ki a mosásból, amit rá szeretnék adni, ha kijött. És elfelejtettem a hülye vattát is a patikában. És kell gyümölcslé is nekem, meg valami kaja. A lecsó kilőve, mert megettük, amit le akartam fagyasztani. Ezáltal nem csak elfogyott, de el is ment tőle a kedvem. És még van pár apró hülyeség, pl átrendezni a nappalit. De mindjárt 38. hét. Szerdáig mindent letudok, aztán megeszem az ananászkonzervemet. Remélem, úgy is hat, nem csak frissen.

Aktuális

Tegnap az ultrahangon azt monda a bácsi, hogy hú, de nagy ez a gyerek, a gép 3,5 kilót tippel, de szerinte több ennél. A matrica 3,4-nek mondja, ez alapján nem hiszem, hogy annyira átlagon felüli lenne. Mondjuk a feje a bábák szerint is nagy. Először mondták, hogy mennyit szokott tévedni ilyenkor az uh stb. Aztán meglátták a leleten a szonográfus nevét. Erre: ja, ha nála voltatok, akkor biztos jól becsült. Egyébként én is imádom azt a pasit, az egész babás fórum ódákat zeng róla.

A baba viszont nem hiszem, hogy megvárná a 40. hetet. A mai borzasztó hosszú bevásárlótúra is bizonyítja, mert a Móriczig meg vissza alig bírtam elmenni. Meg még egyéb dolgok is utalnak erre. Például, hogy egy kis faltörő kost hordok a szívem alatt. E. is velem álmodott, azt mondta, nála ez csak egyet jelenthet.

Dovi egyébként beteg lett, mert miért ne? Már két hetet járt a bölcsibe egymás után. És különben is, Purim lesz. Tavaly is beteg volt. Az, hogy én hogy jutok el megilát hallgatni, nem érdekli a bacikat. Az, hogy hetek óta készülünk, és jelmezt varrunk, szintén. Azért vasárnapig még reménykedem. Szeretnék Dovival hámántáskát is sütni. Tök élvezné. Mondjuk úgy terveztem, hogy a tésztát meg a tölteléket megcsinálom, amíg a bölcsiben van. Ezt buktuk.

Szóval most elmondom, mi lesz a menetrend: Dovi csütörtökre már csak éppenhogy lesz beteg, ha egyáltalán. Akkor megsütjük a sütiket (de hogy fog szombatig friss maradni?),délután elmegyek tálat festeni néhány lánnyal, vasárnap mindhárman elmegyünk purimbuliba (még az is lehet, hogy szombat este elmehetnénk kettesben). És jövő héten jöhet a szülés. Addig beszerzem a maradék cuccokat, és megvarrom a hálózsákot. A babaruhák ki vannak mosva, még ki kel teregetni. Az a baj, hogy azt nagyon nehéz ülve.