Dovi

Lilypie - Personal pictureLilypie Fourth Birthday tickers
Lilypie - Personal pictureLilypie Second Birthday tickers

2011. október 25., kedd

Láb sztori X.

Az előző részek tartalmából:
3 különböző sebész
1 gyógypedikűrös 2 évig
Ki se tudom számolni, mennyi pénz
és fájdalom.



Nem mondom, hogy mindebből ez az utolsó fejezet, de van rá esély, hogy vehetek végre egy új cipőt, amibe bele is fér a lábam. (kop-kop-kop)
Amikor ősz elején úgy láttam, hogy ez így nem lesz jó, hiába mondja a pedikűrös hatodszor, hogy de mostmár igazán mindjárt meggyógyul, akkor elmentem a háziorvoshoz, hogy most pedig mi legyen. Mondta, hogy hát terhesen elég nehéz ezzel bármit csinálni, mert nem nagyon ehetek antibiotikumot, de menjek el a bőrgyógyászhoz. Még jó, hogy amúgy is volt bőrgyógyászom, kivételesen olyan orvos, akiben minden szempontból megbízom. Ezért még az egyhetes párakötést is végigcsináltam a kedvéért, pedig nem volt valami kellemes... Aztán rátett valami csípős cuccot (nem, nem erőspaprikát), meg ezüst-nitrátot. Mondta, hogy akkor egy hét múlva levágja amit ez elöl, aztán megint bekeni. Kérdeztem, hogy akkor kb mennyi idő múlva tudok normális cipőt felvenni (ide szandálban mentem nagy szőrös zokniban). Mondta, hogy nem tudja pontosan, meg lehet próbálni ezt a dolgot, aztán ha nem sikerül, ki kell vágni. Vagy egyszerűen vágja ki? Mondtam, hogy hát nem bánnám, ha véget vetnénk az egésznek gyorsan, nem baj, ha fáj az érzéstelenítés, már van benne gyakorlatom. Ma ki is vágta, de nem úgy ám, mint a sebészeten, futószalagon, a folyosón megvárva, hogy vajon átvérzik-e a kötés. Odafigyelt, levágta a vadhúsokat is (merthogy mitől is tűnnének el, attól, ha valaki levágja mellőle a körmöt?), aztán leégette valami cuccal, hogy ne is nőjön vissza. Van valami körömnövesztő-sejteket kiölő módszer, amit most a baba miatt nem csinált, de reméljük, így is jó lesz. Ha újra előjön, rögtön menjek hozzá, és megcsinálja azt is. Aztán kitisztította, tett rá valami vasas gézt és mikor bekötötte gyakorlatilag nem is vérzett. Azért kellett kicsit lógatnom a biztonság kedvéért, hogy biztos ne vérezzen át a kötés, aztán mehettem. Csak a vas cucc csípett nagyon, de már az is kezd elmúlni. Lehet, hogy végre eljutok ma a terhestornára is, ami már nagyon hiányzik, de három hete nem tudtam menni, mert folyton akkorra kaptam időpontot az orvosokhoz.

Folyt. köv.

1 megjegyzés: