A műtét

Megvolt, vége, kész, megyek haza. Hat pici követ szedtek ki belőlem. Már csak Mamit várom, hogy ideérjen értem, és közben zsömlét eszem! A fiúk saját bevallásuk szerint jól bírták, végül két éjszakát voltak kettesben. Én nem nagyon aludtam ma éjjel, egyrészt mert valahogy a kulcscsontomnál fájt, azt mondták valami gázok miatt, amik az altatástól vannak. Az volt a fura, hogy csak fekve fájt, ülve nem. Másrészt éjjel hoztak egy lányt vakbélgyulladással, őt hozták, vitték, vizsgálták, műtötték, aztán többször hányt, én meg tartottam neki a tálat és hívtam a nővért. Aztán kettő körül mindketten elaludtunk. Most még az lesz nehéz pár hétig, hogy Dovival megértessem, hogy nem tudom őt emelgetni. Meg a közlekedés is kérdés, a mostani babakocsink irányítása szerintem nem kisebb megterhelés, mint a gyerekcipelés.