Fakúszó borz barátunk Éjn Gediből mindenkit üdvözöl!Mert hogy megint ott kirándultunk. Kb ugyanazt az utat tettük meg, mint Pistivel, csak visszafelé. Ez így persze jóval okosabb volt, mert nem kellett fizetni. De mi ezt persze akkor nem tudhattuk. Szóval volt hegymászás, vízbe ugrálás, ilyesmi.
Aztán mentünk tovább a Negevbe, hogy ott aludjuk a csillagok alatt. A busztól gyalogoltunk kicsit, meg rohangásztunk a buckákon. Tök jó volt, ahogy nem lehetett elesni, akármilyen meredek is volt a bucka, mert olyan mély és puha volt a homok. Állítólag itt a legpuhább a homok az összes sivatag közül, mert nincs kvarctartalma. Aztán részünk volt a "Desert solo experience"-ben, ami anniyból állt, hogy külön kellett vonulni, leülni vagy lefeküdni a homokba, és meghallani, hogy milyen csönd van. Meg volt valami idióta papír idióta kérdésekkel, de azzal nem foglakoztam.
Aztán elsétáltunk a táborhelyre, ahol volt vacsora is a kibucból, ahol másnap aludtunk. Rengeteg kaja volt, amikor mindenki teleette magát pitával meg husival meg salátákkal, közölték, hogy de még itt van a krumpli is...
Aztán felmentünk egy buckára naplementét nézni és én elmagyaráztam nekik, mi a giccs. :)Végül mindenki keresett magának egy szimpazikus buckát és lefeküdtünk aludni. Az volt a terv, hogy másnap 4-kor kelünk és elsétálunk a kibucig, ahol a szombatot töltjük majd. Csakhogy egy óra körül mindenki arra ébredt, hogy hatalmas szúnyogok borítják a testét, és olyan hangokat hall, mintha legalábbis helikopterek repülnének el a feje mellett. A kibucból küldött emberke azt mondta, hogy még sosem volt ilyen, hogy ennyire durván jöttek volna és ilyen sokan, úgyhogy megmentette az életünket és befuvarozott mindek a kibucba egy nappal hamarabb. Ezzel persze elvesztettünk egy napkeltében sétálást, de megmenekült a bőrünk.
Így néztünk ki tizen az autóban:
Aztán pénteken és szombaton mindenféle programok meg beszélgetések voltak arról, hogy hogy működik Kibuc Ketura, merthogy így hívják. Érdekes lehet úgy élni, hogy minden közös másik 143 emberrel. De másrészról jó is és nyugodtabb, mert nem kell minden nap amiatt aggódni, hogy mit fognak enni másnap és hogy a gyerek miből megy iskolába, mert ezt mind a kibuc fizeti. Cserébe persze dolgoznak vagy a kibucon belül az algagyárban, a teheneknél vagy mindenféle más helyeket (konyha, mosoda, vezetőség stb.), vagy a kibucon kívül, de akkor minden fizetést oda kell adniuk. Azért kapnak vissza valamennyit, ami nem sok, de tulajdonképpen csak extra dolgokra kell, mint könyvek, CD-k, plusz fagyi a gyereknek. Minden más kibuc kasszájából megy a napi ételtől a gyerekek iskolázásán át a külföldi családtagok 2-3 évenkénti meglátogatásáig. Cserébe persze megválogatják, hogy kit vesznek fel a tagok közé. Aki jelentkezik, annak először is ki kell töltenie rengeteg papírt. Aztán valaki meglátogatja a kibucból. Ha tetszik nekik, meghyvják egy hétvégére. Ha még ezután is tetszik, akkor egy egész hétig ott van, kipróbál minden munkát, meglátják, hogy milyen munkaerő. Aztán ha még ezután is tetszik a többieknek, akkot 9 hónap próbaideje van, aztán mindenki szavaz róla, hogy maradhat-e. Ha legalább a fele szavazat igen, akkor maradhat a következő 9 hónapos próbaidőre, amikor megint szavaznak, de ekkor már 2/3-os többség kell. Viszont, ha ez megvan, akkor a kibuc teljes jogú tagja az illető. Minden esetre érdekes lehet így élni.
