Eszterke és az órák

Az úgy van velem, hogy egy idő után minden órám megáll. De nem csak simán megállnak, hanem lelassulnak, eleinte csak egy-egy órát pihennek, aztán kettőt is. (Ez nem túl kellemes, ha nem veszem észre, hogy épp állnak, csak azt hiszem, hogy egy órával korábban van.) Később napokra, majd hetekre megállnak, aztán több lesz a pihenőidejük mint amennyit dolgoznak, végül teljesen felmondják a szolgálatot. Nem értem...
A pontosság (haha) kedvéért van egy órám, ami nem állt meg, csak elveszett a hátlapja, és nem kaptam hozzá újat, pedig hetekig lakott az órásnál, aki állítása szerint próbált keresni, de nem talált.

Két hete pénteken vettem egy szép új órát. Digitálisat, hátha azzal másképp lesz. Nem is állt meg, mert el sem indult. Visszavittük. Következő kedden Andival bejártam a Westendet, ami nagyon elfárasztott és felidegesített a tömeg miatt. Nem igazán volt olcsó és tűrhető kinézetű óra, volt néhány 6000-ért, de azt sokallottam, úgyhogy még nézelődtem. Végül találtam egy 4000-os, fekete-fehér, merev fémszíjú, kicsit nehéz, de jól kinéző órát. Még aznap héberóra közben szétesett a szíja... Szerintem a többiek elmondták neki, mire számíthat, és feláldozta a szíját, csak hogy ne hordjam. :( Egy csomót szenvedtem, hogy visszategyem, de a rugó folyton kiugrott. Végül este Pistinek sikerült visszatuszkolni. Két napja volt a helyén, amikor megintcsak héberen újra kiugrott. Tényleg semmit nem csináltam vele, csak felvettem... Erre olyan mérges lettem, hogy bementem a Jeans Clubba, és megvettem egy tök jól kinéző, egyszerű órát 2000-ért, ami azóta is tökéletesen működik (remélem, nem ezzel az irománnyal rontom el). Majd lenyugodtam, és elhatároztam, hogy elmegyek az óráshoz, és minden órámat elviszem, aminél van remény, hogy működhet még. Legfeljebb mindet megcsinálja, akkor kihúzom velük egy darabig. :)