5 hónapos

Igazából csak két nap múlva lesz 5 hónapos, de talán még akkor is aktuális lesz ez a poszt.

Mostantól semmi sincs biztonságban:

Az okoskönyv szerint:

Az ötödik hónapban ezt kell tudnia a babának:

• stabilan tartani a fejét függőleges pozícióban
• hason fekvésből karral feltámasztani a törzsét
• egy mazsola méretű tárgyat figyelemmel követni
• örömében sikítani
• egy tárgyért nyúlni
• spontán mosolyogni
• visszamosolyogni, amikor mosolyognak rá
• megfogni az ujjacskái tövéhez vagy begyéhez érintett csörgőt
• ha ülő helyzetbe húzzák fejét testével egy vonalban tartani

Ezek mind mennek neki, kis ügyes.

Valószínűleg ezt is tudni fogja:

• átfordulni (egyik irányba)
• súlyt megtartani a lábán
• magán- és mássalhangzó-kombinációkat kiejteni
• cuppantani
• egy külső hang felé fordulni

Ezek is mind mennek. Az átfordulással még túl is teljesített: megy neki hátról hasra már két irányban, és néha sikerül hasról hátra is. Furcsa, hogy amikor először fordult hasra, azt nem kellett gyakorolnia. Egyszer sikerült neki, és onnantól tudta (jó, a sebesség azóta javult). De hiába volt már, hogy visszafelé is átfordult, az nem sikerül mindig. Sőt, a legtöbbször nem sikerül. Lehet, hogy csak véletlen a siker, és mindig újból rá kell jönnie?

A "Talán tudni fogja" és az "esetleg még ezt is tudja" listát nincs türelmem kimásolni, meg amúgy  sem sok mindent pipálhatunk ki egyelőre belőlük. De nem sok hiányzik pl a támasz nélküli üléshez, meg az önmagát felhúzáshoz sem. Úgy fel tud már állni, hogy az ölemben guggol, és fogom a kezét. A távolabbi tárgy eléréséért a videón küzd ("esetleg" kategória). Azt nem mondanám, hogy kifejezettem tiltakozik, ha elveszik a játékát, de mondjuk, hogy megdöbben. És állítólag egyszer mondta, hogy "mamamamam". Én csak olyanokat hallok, hogy "pfieű" meg "guááá".

Fogzás ügyben az egyetlen látható eredmény eddig a töménytelen nyál. Csöppek és buborékok formájában. Meg tócsákban is. És tényleg mindent a szájába vesz. Párszor már be is kellett kenni az ínyét, mert fájt neki (gondolom), aztán elhagytam valahol a kenőcsöt persze. Itthon van valahol, csak tudnám, hogy hol. Viszont Dovi nagyon nyűgös volt, úgyhogy vettem egy másikat. Még sokáig fog tartani ez a fogzás, nem félek, hogy ne fogyna el a másik is, ha meglesz.

A meleget tűrhetően bírjuk, naponta 3-4 fürdéssel fürdések közt a lehúzott redőnyű szobában szopizással majd az ölemben alvással egész elviselhető.

A rengeteg véleményt végigolvasva végül úgy döntöttem, hogy megkezdem a hozzátáplálását, mégpedig őszibarackkal. Láthatóan épp ideje volt. 

Itt meg szimplán csak aranyos, ahogy a felvédőjét vizsgálja. Érdemes volt megvarrnom.  (Régebben varrtam néhány falvédőt ismerős gyerekeknek, de annyira bonyolult és sok munka van vele, hogy azt hiszem a harmadik után azt mondtam, hogy legközelebb már csak a saját gyerekemnek varrok, úgyhogy  most nem volt más választásom)