Lufi

Úgy érzem magam, mintha a hasamban egy lufi lenne, amit valaki folyamatosan fúj, míg már majdnem szétpukkan. Ettől nyilván teljesen függetlenül Hillel a bölcsiben naponta ötször elmondja, hogy hábálon mitpocec - a lufi kipukkad... De nem csak egyre nagyobb a lufi, hanem lüktet is, néha kemény bizonyos helyeken, kinyúlik belőle egy kéz vagy egy láb, és főleg kezd nagyon nehéz lenni. Ez arra enged következtetni, hogy nem is igazi lufi és nem levegő van benne.
De komolyan, most kezdődött a "mostmár igazán vége lehetne" időszak. Ami nem túl jó, a számlálót figyelembe véve. Nem tudok aludni, mert 6-7 óra után felébredek a hátfájásra. A könyvek meg a fórumok csak azt mondják, hogy tegyek a lábam közé párnát meg hogy ne hajolgassak stb. De nem nappal fáj, hanem fekvéskor. Olyankor nem hajolgatok. Nem tudom, mit csinálhatnék. Ezen kívül sikerült még búcsúzóul elkapnom valamit a bölcsiben, úgyhogy most tele a fejem meg az orrom. És hogy én se maradjak ki a jóból, ma a gyomrom is fájt. Már kicsit jobb, remélem, csak átmeneti volt. Bár az ultrahangos mondta, hogy hajas babánk lesz. Majd megbeszélem vele, hogy vegye ki a haját (meg a lábát) a gyomromból.
A lányok a bölcsiben nagyon kedvesen segítenek, ma nem kellett csinálnom kb semmit. Csak valahogy az egyhelyben állás/ülés is nehezemre esett. Nem tudom, honnan lehet tudni, hogy már közeleg a szülés. de most úgy érzem, hogy nem fogjuk kihúzni februárig egyben. Még jó, hogy tegnap beszereztem a hálóinget a kínai boltban.

Ha választanom kéne...

 (Hosszú komment Juditnak)

A kényelmetlen alvás lenne az, amit kihagynék a terhességből.

A hátam is ugyanott fáj (középtájt a gerincem két oldalán), és én sem tudok megfordulni, csak hangos nyögések kíséretében/nagy lendülettel/a Másik által átfordítva. Háton fekvés kizárva, kb 2 perc alatt keményedik be a hasam tőle. Marad az oldalt fekvés. Kár hogy a különböző testrészeimnek különböző testhelyzet lenne kényelmes. Azt hiszem, át kéne változnom egyiptomi falfestménnyé. Plusz ha a jobb oldalamon alszom, akkor kevésbé fájdul meg a hátam reggelre (viszont egy idő után nagyon kényelmetlen a medencémnek), de van, hogy az éjszakai pisilés után félálomban, gyenge vagyok, nincs akaratérőm és mégis átfekszem a másik oldalra. Ez így nem mondom, hogy kényelmesebb, de legalább más testhelyzet. Ettől olyan jól elalszom, hogy csak akkor ébredek fel (általában péntek éjszaka 4-5 körül), amikor már egyhelyben feküdni sem tudok a hátfájástól. Ez persze reggel nem lenne akkora probléma, mert ha nem fekszem rajta, néhány óra alatt teljesen elmúlik a fájdalom. De mit csinál az ember péntek éjszaka egyedül 4 és 5 között néhány órán át a konyhában világító kislámpa fényénél? Nagyjából olvas és várja a csodát. Vagy hogy a Másik is megjelenjen, aki nem terhes ugyan, de a háta neki is fáj. Ez is a szolidaritás egy módja...