Ma viszont

egyáltalán nem úgy alakultak a dolgok. Dovi egész éjjel szegény Másikon aludt, aki viszont nem tudott aludni a korábban kifejtett dőlésszög-probléma miatt. Azt hittük, csak 20 perc nyugtatgatásra van szükség evés után. Hát nem. Mondtam Másiknak, hogy legközelebb keltsen fel hozzá, mert nem én megyek másnap dolgozni, de miközben felkelt folyamatosan ismételgesse, hogy én kértem rá. Valószínűleg az összevissza időjárás vagy a háromhetes-kori növekedési ugrás, vagy mindkettő miatt volt a z egész. Mindenesetre aztán ma reggel folytattuk, kétóránként másfél óra evés, akkor hagytuk abba dél körül, mikor már nekem nagyon fájt. Közben jött a védőnő, akiről megfeledkeztem. Persze épp szoptattam, és a telefonom se volt a közelben, úgyhogy elment egy másik házhoz addig. Szerencsére, mert mire visszajött beágyaztam és felöltöztem. Szóval úgy 12-1-ig ment a hercehurca, sírás-evés-megint sírás-megint evés, aztán 3 körül adtam neki lefejt tejet, akkor kicsit megnyugodott. Én is. Végül megjött Mami, és akkor mi mindketten kidőltünk egy órára. Aztán mindketten ettünk, mindketten nagyjából óránként. Dovi azért mert annyi időnként lett éhes, én azért, mert annyi részletben tudtam megvacsorázni.

Ma

Felváltva ettünk kettő és négyóránként, voltunk sétálni, végigcsináltam a gyermekágyas tornát és aludtam délután két órát, most lassan megint befejezzük az evést. Egész jó nap volt. Ha az elkövetkező háromnegyed óra után valami történik, az már holnap lesz, attól ez a nap még jó marad.

Paradoxon

Aludjak, amikor a gyerek alszik.

De:

A gyerek 3 óránként eszik egy órát, mondjuk nyolcszor egy nap. Tehát két evés között átlagosan két óra marad. (Ez tetszőlegesen változik, mivel igyekszem igény szerint szoptatni, de több nem nagyon lehet, mert még kicsi és leesik a vércukra, úgyhogy kelteni kell 3 óránként.)
Az esetek felében evés után nem alszik el, vagy legalábbis nem rögtön. Jobb esetben nézelődik, rosszabban üvölt. A legtöbbször ez a kettő váltakozik.
Marad nagyjából négy alkalom, amikor evés után rögtön elalszik.
Ilyenkor vagy a hasamon alszik el, úgy, hogy én olyan szögben ülök, hogy csak ő tud aludni, én nem. Ha leteszem, felébred. Ha csak lefekszem vele, úgy, hogy ő marad a hasamon, akkor is.
Vagy ő az ágyában van, én a sajátomban, próbálok aludni, de nem tudok.
Vagy álmos is vagyok, tudnék is aludni, de ahogy lerakom a fejem, ő felébred, és addig kell vigasztalni, amíg ő ugyan elalszik, de én felébredek, ellenben nem leszek kevésbé álmos. Ilyenkor szokott a fejem is megfájdulni.
Ez három lehetőség a maradék négy alkalomra. És akkor még nem ettem és zuhanyoztam, hogy csak a legszükségesebbeket említsem.

De nagyon át kéne már pakolni a ruhásszekrényemet, mert halomban állnak benne a terhescuccok, a rendesek meg a szekrény tetején vannak dobozban.

A peszahi takarításra még gondolni sem merek.

Hasfájás ellen

Izraeli gyerekdalok - Halász Judit - mozgalmi dalok - magyar népdalok - műdalok - filmzene két órán keresztül, összesen 2-3 ismétléssel. Amikor ezek után a Kispált kezdtem el, Másik jött és kivette a kezemből a gyereket. Most Bachot hallgatnak.

Szoptatás II.

Anna javaslatára, aki napokon át próbált segíteni Skype-on keresztül, de nem lett jobb a dolog, végül hívtunk egy szoptatási tanácsadót. Hát szerintem ezt jobban kéne reklámozni. Reggel 10-kor hívtuk, szerencsére pont szabad volt a délelőttje, 11-re már itt is volt. Két órát maradt, rengeteg kérdésünkre válaszolt, három pozíciót kipróbáltunk (többhöz már Dovinak nem lett volna türelme). Nem mondom, hogy egy csapásra minden gondunk elszállt, de már tudjuk, hogy mit kell megtanulni.

Azért ez sok

Hogy 10-kor megetetem.
12-ig nézelődik.
1:30-ig fáj a hasa.
2-kor kelteni kell,  hogy egyen.
3:30-ig eszik (kis küzdelemmel 1:0 ide a bimbóvédő ellen)
De hogy 4-kor az én hasam kezdjen görcsölni, az azért már sok!

Díj

A díj szabályai:

1. Vedd át a díjat.
2. Köszönd meg akitől kaptad.
3. Tedd ki a blogodra.
4. Add tovább 4 másik blognak.
5. Írj magadról 3 dolgot.

Köszönöm szépen Virágnak, még sose kaptam ilyet!

Továbbadom:

Juditnak, akivel közös a témánk,
Ilának, hogy többet legyen kedve írni, mert kíváncsiak vagyunk, hogy mi történik vele,
Eszternek, aki sokat segít nekem,
és F-nek is, aki egy egészen másfajta világban mozog.

Én pedig:
1. Éppen a szoptatás fizikai és lelki korlátait próbálom felderíteni és leküzdeni
2. Szeretném az egészet dokumentálni (festményekben), de nincs rá időm, mert vagy alszom, vagy szoptatok, vagy egyéb járulékos elfoglaltságaim vannak.
3. Harmadik dolog most nincs, mert eléggé az első kettő tölti ki a napjaimat az utóbbi hetekben.