Orvos macera

Az egészséges rendelés délután 2-4-ig van. Dovi általában 1-1/2 2-től 1/2 4-4 -ig alszik. Az út, onnan hogy kilépünk a kapun felnőtt tempóban 20 perc. Általában egy óra, mire alvás után összeszedjük magunkat. Szóval mentünk előtte. Hogy valahogy kibírjuk addig, és Dovi ne odafelé aludjon el, délelőtt elmentünk az ottani játszóra, és ott voltunk több, mint 2 órát, míg kezdődött a rendelés. Fél 2-re értünk oda. Rengetegen voltak, még úgy is sokára kerültünk sorra, hogy előre engedtek. Eli persze sírt, mert fázott, meg mert macerálták. És mert amúgy aludt volna. Dovi jól elvolt a mérleggel. Neki is kellett ma oltást kapnia, mert már elég rég halogatjuk a különböző betegségek miatt. Elit vetkőztetem, nyakig kakis. Pótruha természetesen nincs. mindegy, letörlöm, hogy tudom. Bementünk, aggódós doktornéni rácsodálkozott, hogy mekkorára nőtt (már nem dehidratált), megnézte, minden ok. Csak a csípőszűrés időpont van későn. Hát igen jó lenne hamarabb. Vagy a Heim Pálban a tömegrendelésen, vagy fizetősben, hogy ha kell valamit tenni, akkor minél hamarabb lehessen. Igazából, ha kell valamit tenni, az úgyis a hordozás lesz, azt meg amúgy is csinálom, úgyhogy azt hiszem, ezen nem izgatom magam. Eli kész, öltöztessem fel, aztán menjek vissza Dovival az oltásra. Addig egy másik gyerek bemehet. Jó. Nagy nehezen elkészülünk, a védőnéni kezébe adom Elit. Megnyugszik. A néni büszke rá, hogy pedig nálam sírt. Ha kevésbé lennék magbiztos, és nem tudnám, hogy ez azért van, mert nálam érzi a tejszagot, akkor azért ez rosszul érintene. Dovi nadrágját lehúzom, jön a doktornéni. Hát elnézést, de az oltásunkat beadta az előző gyereknek véletlenül. Dovinak majd legközelebb. A másik gyereknek ez nem baj, mert úgyis megkapta volna később. Csak még szólni kell az anyukának, hogy mi történt. Nagyon kedves nő, eleve előre engedett minket. Most meg kiszalad a patikába, hogy hozzon nekünk oltást. Ez tényleg nagy segítség. Reggel óta mondom Dovinak, hogy oltást kap, hogy ne legyen beteg, és szúrni fog kicsit. Nagyon rossz lett volna, ha most kimarad. Az időpont maceráról nem is beszélve. De azért várni kell, és már 3 óra. Nem baj, addig szopizunk. A régi védőnőnk tekintetéből nem tudom kiolvasni, hogy mit gondol a jelenetről. Mondjuk nagyon nem is érdekel. Aztán hallom, hogy mondja valakinek, hogy a 4 hónapos gyerekének maximum egyszer szabad kelnie éjjel. Mire mindennel végzünk, majdnem 4 óra. Legalább Eli nadrágja megszáradt. Dovi nem alszik el hazafelé, inkább biciklizik. 5-kor érünk haza, akkor már inkább kibírjuk egy kicsit alvás nélkül, mert holnap a bölcsi miatt fel kell kelni. Meg amúgy se lenne jó, ha este ébredne, hogy vége a délutáni alvásnak.Nagy nehezen kibírjuk, és fél 7-kor már alszik.