hogy a gyermekem olyan ügyes és fejlett, hogy az orrszívó zsinórját meg tudja fogni és ki tudja rántani az orrából. Valahogy abban a pillanatban nem ez volt az első dolog, ami bevillant. Na jó, a második ez volt.
Mindenesetre össznépi náthában szenvedünk itthon, de már kifelé jövünk belőle szerencsére. Nincs láz, mindenki viszonylag jól van, csak az orrunk van tele. Ez különösen akkor vicces, ha -mint most az előbb- Dovi nyűgös, és csak énekléssel lehet megnyugtatni. Kívülről biztos jól hangzott az "Egy dabod bikor Bicibackódak sebbi dolga deb akadt - szörcsögéskísérettel" című duettünk. (Különösen az a rész vicces, hogy "Bicibackó bind bidded bedve szereti a béézet, és ez deb csak afféle szerégy vélebégy, hadeb határozottad állítob, hogy tégy, téégy tégy") Már biztos, hogy a gyermek elfogult irányomban, és nem a csodálatos énektehetségem miatt szereti hallgatni a dalokat, mert így is megnyugodott tőle.
Pont a napokban énekeltem neki Maszat-hegyet, és nagyon tetszett neki. :) Be is tettem a cd-t. Most meg be akartam linkelni az angol költőt az alkalomhoz illően, de nem találtam.
VálaszTörlésDe milyen nagyok már, hogy van kedvenc daluk. (Dovi egyébként Peszáh óta még mindig az Ehád mi jodéára nyugszik meg leginkább.)