(2013. aug. 15.)
Baromi fáradt vagyok. De nagyon. Egyfolytában csak aludnék. De nem lehet, mert Dovi nem aludna egyfolytában. Ezen kívül néha begörcsöl a vádlim és még mindig elég érzékeny a mellem szoptatáskor. És ma estére jól megfájdult a hasam. Szerintem megerőltettem magam, de nem volt jó érzés. (és az sem jó érzés, hogy fáj a fülem, és nem tudok tőle aludni.) És nő is a hasam. Most elvileg 7 hetes, ha így folytatja, nehéz lesz titkolózni. Estére, ha úgy öltözöm, már elég egyértelmű. Dovi jól kijárta ott az utat. Pedig a dokihoz csak szept. 10-re kaptam időpontot, mert szabadságon van. Addigra már 11 hetes lesz. Hát nem tudom. Reméltem, hogy hamarabb megbizonyosodhatom róla, hogy tényleg ott van. Nem, ezek a tünetek nem elegek a lelkemnek. Dobogó szívecskét akarok látni! Persze azt nem bánom, ha a hüvelyi uh kimarad az életemből ezúttal. És az is problematikus, hogy akkor már bölcsi lesz, szóval el kell kéredzkedni valahogy, úgy, hogy ne legyen nagyon átlátszó a dolog. Bár tulajdonképpen nem érdekel, ha előbb kitalálják, mint hogy megmondanám. Ez az egész bölcsi-problematika egy külön téma, nincs kedvem most leírni. Bonyolult.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése