Dovilogika

Múlt héten jött volna hozzánk játszani Dovi barátja, Igi. De reggelre lázas lett. Másnap vittünk neki Dovicseppet, hogy meggyógyuljon. Megbeszéltük, hogy ettől elmúlik a láza, és jöhet játszani. Dovi fel is sorolta, hogy rajzolni, meg Kisvakondot nézni tévében és könyvben. Aztán most Dovi lett lázas. Rögtön kérte is a Dovicseppet. De nem ám akárhogy: kibontott pelussal! Szerencsére azért szájon át gondolta, de a pucér fenékhez ragaszkodott. Aztán rájöttem, hogy az benne a logika, hogy ott mérem a lázát, akkor ott is kell meggyógyulnia. Azóta oda van készítve a lázmérő mellé a csepp, mert rögtön kéri, és még le se ment a torkán, már közli, hogy "meggyógyult a lázad".
Azért azon az elgondoláson még szeretnék csiszolni, hogy "eszünk Dovicseppet, meggyógyul a Dovi láza, és jöhet Mamához". Valahogy nem tetszik, ha azt gondolja, hogy lázasan nem jöhet hozzám.