Már csak egy hónap. Vagy még egy egész hónap. A 37. hetet várom, hogy már tényleg várhassam! Hogy ne legyen az, hogy gyere már, de még várj x napot. Még egy hét, és ez is eljön. Közben lefelé fúrja a fejét. Van ott valami ideg, folyton eltalálja, belenyilall végig a lábamba. Nem baj, érzem, hogy történik valami. Közben az agyam sem marad tétlen, bár az lenne. Valahol mélyen nem merem elhinni, hogy nekem is lehet egy mesebeli szülésem bábákkal, káddal, nyugalomban, együtt. Ezért minden hülyeséget kitalálok, amiken aggódni lehet. Ha beigazolódnának, még szülnöm se lehetne, nemhogy itthon. Le se írom, ki se mondom, nehogy emiatt következzenek be. De a faltörő kos játék mindenesetre biztató.
Van az infóhét végén egy program, egy beszélgetős csoportos felkészülés. Nagyon jó lenne ott lenni. De péntek-szombat és messze van. Á. felajánlotta, hogy aludjak ott, de végül mégsem nála lesz. A másik hely fél órára van onnan, ahol legközelebb alhatnék. Ahhoz most nincs kedvem, hogy mindenkit felhívogassak, hogy alhatok-e nála. És a fiúkat itthon kéne hagynom, mert gyereket erre a részre nem lehet vinni. Nem tudom, megéri-e az egész. Egyrészt a Pici is nagyon megérdemli, hogy egy kicsit csak rá figyeljek. Másrészt megijeszt, amikor többen is azt mondják, hogy nem is olyan vészes, ha egy napig nem alszom itthon, pont mintha kórházban szülnék. Na igen, pont ezt nem akartam volna. Mondjuk egy fokkal jobb, mert még nem viszem haza a gyereket a végén, de azért már nagyon közel van. Valószínűleg nem csökkenteném az amúgy is egekbe szárnyaló anyásságot. Na lám, megint ide furakodott ő is, megint Róla van szó.
De ez a Picike annyira nyugodt, annyira tudja mindennek a helyét és az idejét is. Amikor igazán rá tudok hangolódni, nem aggódom semmi miatt.
Közben még valaki ajánlotta, hogy aludjak nála, még 10 perccel közelebb. Egyszerűen tanácstalan vagyok. Nem jó érzés itthagyni Dovit ráadásul pont sábeszkor. És nem jó érzés másoknál aludni sem, akiket csak a fórumról ismerek. (viszont van 3 gyerek és 2 kutya). De félek kihagyni ezt a lehetőséget is. Annyi mindent kéne még kibogoznom magamban.
"Pont ma ne aggódj!" :) Nincs is miért. Minden jó :)
VálaszTörlés