Fog-dolgok

Másiknak egyszer csak elkezdett fájni a foga. Nem múlt el, úgyhogy ki kellett deríteni, hogy hogy működik itt a fogászat. Einav segített, úgyhogy még aznap megnézték. És másnap megröntgenezték. Nem emlékszem pontosan, hogy mi hogy volt, volt a történetben bunkó orvos, gyökérkezelés, irreális várakozási idő, és irreális ár. Úgy döntött, nem vár tovább, bement Bét Seánba. Ott is megerősítették, hogy gyökérkezelés kell, kapott antibiotikumot. Az orvos nagyon kedves volt, magyar. Viszont az irreális ár több, mint négyszeresét kérte volna. Hát jó. Van valami muslám nevű biztosítás, amivel olcsóbb lett volna, de 3 hónap az átfutási idő. Másik felhívta az otthoni szuper fogászunkat, hogy mi legyen. Titokban abban reménykedtünk, hogy a gyógyszer elmulasztja a fájást, és ki lehet vele bírni februárig, amikor úgyis akartunk hazamenni. De nem ezt mondta. Úgyhogy osztottunk-szoroztunk, és arra kellett jutnunk, hogy hazamenni, megcsináltatni, és visszajönni kevesebb, mint a felébe kerül, mint itt megcsináltatni. Úgyhogy ma este elrepült, mi meg itt maradtunk hármasban. Az első estét túléltük. Csak rövid ideig sírt mindenki, amikor öltöztetni próbáltam őket. Dovi is néha elfelejti, Eli meg még nem jött rá, hogy az alváshoz pizsama kell... Már csak egy hét.