Peszahi hírek

Napok óta próbálom megírni ezt a bejegyzést, de vagy ünnep volt, vagy éppen az új tánckoreográfiánkon dolgoztunk Dovival (én énekelek, ő kísér és hozzá párban táncolunk akrobatikus mutatványokkal tarkítva - lehet, benevezünk a Csillag születikre), vagy épp szoptatáskor az asztalon felejtettem a fényképezőt, és nem tudtam letölteni a képeket.
A széder bár kisebb súrlódásokkal indult, szép volt, jó  volt, hosszú volt, ahogy annak lennie kell.  Dovi egész jól időzített, a mágid közepén aludt el, és a vacsora után ébredt fel. Akkor a fotelban szoptattam, de mindent hallottunk. Ja, és nagyon ügyesen énekelte a má nistánát.

A második is jó nagyon jó volt. Arra jöttem rá, hogy azt szeretem a Tikvában (ahol voltunk), hogy nem a vallási események után van a buli, hanem maga az ima/széder/kidus a buli. Nem érdekli őket, hogy valaki unja a halelt még a vacsora után, és hazamegy, ők akkor is élvezik, és lehetőséget adnak azoknak is, akik még jól szeretnék érezni magukat. Rav Adler nagyon jól bevonta a gyerekeket, a felnőtteket is, a végén meg elénekelték az Ehád mijodéát angolul, az nagyon vicces volt. (Csak az ő előadásuk ennél százszor jobb volt.)

Viszont az első babakocsis próbálkozásunk eléggé kudarcba fulladt. Sikeresen megszereztük Valiéktól még szerdán a babakocsit. Aztán néhányszor beletettem Dovit próbaképp. Nem volt nagy sikere. Aztán szombat este, indulás után úgy 5 perc elteltével kezdett sírdogálni benne. Én kb másik 5 vagy 10 percig bírtam, hogy nem lehet megnyugtatni a babakocsi-tologatással, úgyhogy betettem a kendőbe. A kocsi egyrészt a cuccok miatt kellett, de főleg azért, hogy ha a Tikvában elalszik, le tudjuk tenni. Aztán annyira az asztal közepénél ültünk, hogy nem tudtuk beletenni, és végig a kezünkben volt. Visszafelé meg sem kíséreltük a dolgot. Másik szerint én szavaztam le, mert nekem nem tetszik a dolog, de szerintem Dovival 2:0-ra nyertünk. Rájöttem, hogy az nem tetszik benne, hogy messze van tőlem, és az egész olyan, mint egy tárgy. Van egy nagy babakocsi, és mellesleg van benne egy gyerek is. A kendőben meg egyértelműen velem van egy gyerek. Persze ennek is vannak nehézségei, mostmár biztos kell venni egy nyanyaszekeret, mert a mai bevásárlásnál majd leszakadt a vállam, és egyesek amúgy is tiltakoztak folyamatosan, hogy meg kell osztozniuk a vállamon néhány krumplival és tojással. A festékekkel főleg! Emiatt el is felejtettem műanyag gömböket venni, amiből lógó játékot akartam neki csinálni. Magára vessen.

Egyébként ez a bizonyos itt fönt a legutóbbi mérések szerint 5150 gramm. Igaz, evés után, de akkor is. Már ekkora nagy, Babrimaci elmarad mögötte, 68-as ruhákat hord... Hova lett a pici babám? Nemsokára visszabeszél.
Ma rájöttem, hogy szereti, ha fújkálom a szájába az arcát. Végre tudok fütyülni! (na jó, együtt tudunk) Ja, és végigér a szoptatósfotelben keresztbe. Ez csak azért probléma, mert egy idő után elkezd rugdosni evés közben, én meg egyszercsak azt veszem észre, hogy hiába helyezkedtem el kényelmesen az evés elején, a végére teljesen kicsavarodik mindenem, ha utána akarok vándorolni.

Hétfőn voltunk a Veresegyházi Medveotthonban is megmutatni nekik a Kismedvét.

mosómedve

ormányosmedve

 medvemedve

 maceszmedve

Úgy látszik, a medvéknél is Peszah van.